Főoldal
 Ajánlott oldalak
 Hírek, közlemények
 Események
 
 Karácsonyi képek...
 Képek
 Magunkról
 Miserend
 
 Vendégkönyv
 
 
 Búcsúi KÉPEK Új...

Magunkról

Az egyházközség és a község rövid története, mely elég szorosan összefügg.

CSEGÖLD TÖRTÉNETE

Földrajzi elhelyezés

Hazánk kicsi ország, mégis minden része sajátosan, egyedien szép. Így az ország legkeletibb tája, az ősi Szatmár megye magyarországi része is. Ha a 49-es számú főúton a határ felé haladunk a Szamos Csengernél épült hídján át. Csengersimánál nem térünk a határátkelő felé, hanem visszafordulunk nyugatra az ország belseje, Fehérgyarmat irányába.

Csengersimát elhagyva a sík terület egy mélyedéséből ezüstösen csillogó hydroglobusz társaságában hármaskereszttel ékes templomtorony tűnik a szemünk elé, ez CSEGÖLD. Mai is szálló igeként használják a mondást: „CSÜGŐD A JÓ FÖD”

Közelebb kerülve, hurok alakú bekötőút mentén előttünk a falu. A falu közepén, a nádas, olykor vízzel megtelve hatalmas tóvá szélesedve két részre osztja a települést. Ebből kis szigetként kiemelkedik a Görög Katolikus Templom tere.

A Templom történeti eredete

Első oklevélbeli adat a község létéről egy 1209-ből származó perirat. A templomunk építési évét 1463-ra valószínűsítjük. Eredetileg római katolikusnak épült. Majd 1545-től protestánssá lett. 1785-től napjainkig görög katolikus templomként használjuk.

Száz esztendő alatt azonban sok apró átalakítás történt. Fokozatosan uralkodóvá vált benne a barokk formavilág. Befalazták az oldalajtót. Eltávolították a hajó támpilléreit. Félköríves záradékkal látták el az ablakokat és a belső bejárati ajtót. Átépítették a tornyot. A hajó nyugati végéhez barokk, köralaprajzú sarokpilléreket építettek, valamint ívelt kétoldali végződéseket.

A tető átfedésekor találták meg a protestáns képrombolás elől a templompadlásra elrejtett, egyre feketedő képeket, melyek jelenleg az Esztergomi Keresztény Múzeumban találhatók.

1850-ben a hívek esztétikai igényének megfelelően, valamint a bizánci jelleg kialakítása céljából, megfelelő liturgikus tér kialakítása érdekében felállították az ikonosztáziont, ami 1897-es felújításkor kikerült a templomból, mivel nem tartották elég értékesnek.

1862-ben létesítették a torony felső részének gazdagabb architektúráját, az akkori ízlésnek megfelelően. Ez részben a toronysisak átépítésével is járt. Grafika, az átépítés előtti állapotról, 1864.

A legnagyobb átépítés 1897-ben történt. Ezzel vesztette el a templom végleg műemléki mivoltát és vált műemlék jellegűvé, amikor a szentély mérete kisebb lett a hajó javára. Alaprajz 1864-ből:

Majd a következő felújításnál a Műemlékek Országos bizottságának engedélye, kikötötte, hogy a hajó bővítése, a szentély és a torony teljes megóvása mellett vihető végbe.

1931. január 21-én fogadták el a végleges tervet. Március 17-én versenytárgyaláson az egész munkát Kozma Rezső kapta meg.

Alaprajz jelen állapotról:

Az új templomhajó az eredetinél 50 % -kal szélesebbé vált. A hajó szélesítése az ezáltal éppen a kétszeresére növelte a befogadó képességet, mivel a bővítés fölé oldalkórust építettek 2 x 2,5 méter szélességben, melynek feljárata kívülről van. A szentély északi részéhez, pedig új sekrestyét illesztettek.

A festést is befejezték még 1931-ben. A festő művész Szegedi Molnár Géza, akinek ez az első munkája. Festészete idegen a bizánci liturgia világa számára. Festményeinek egyik érdekessége, hogy a mennyezeti képen az Istenszülő előtt hódolók között megörökítette Pataki István parókust, az építkezés levezetőjét.

Az ezredfordulóig nagy építés vagy átalakítás nem történt a templomon. A talajvíz, illetve az 1970-es árvíz után aljzatmagasítás történt. A Millennium évére a templom külső új vakolatot kapott. 2000-ben pedig készült egy ikonosztázion, melyet a beállítás után a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal lebontatott, mivel stílusában nem illeszkedett a templombelső teréhez. Ezt pótolva 2004-ben Pascariu Mihály ikon képei, Jézus és az Istenszülő alapképek kerültek a helyére. 2008 húsvétjában Czuprák Csaba emlékére, családja az Esztergomba került képek másolatát felajánlásként adományozta templomunknak melyet Zolcsák Miklós készített.

A Kedves olvasó figyelmébe ajánlva.

A címre kattintva töltheti le a teljes dokumentumot!!

CSEGÖLD KÖZSÉG

TÖRTÉNETE

1209 – 1974

BEVEZETÉS

1966. július 1-től kaptam kinevezést a csegöldi görög katolikus parókiára. Budapesti születésű vagyok. Életem első húsz évét a fővárosban töltöttem el. Rövid vendégeskedéseken kívül soha vidéken nem éltem.

Húsz éves koromban kerültem Nyíregyházára az akkor alapított Hittudományi Főiskolára. A főiskola elvégzése után újabb öt évet dolgoztam az iparban Ózdon. Majd 1960-ban nagykállói segédlelkész lettem.

Nagykállóból kerültem Csegöldre, egy hamisítatlan eldugott szatmári faluba. Vasútállomás nincs. Orvos nincs. Kísérletképpen abban az évben indult naponta reggel 6 órakor Csengerbe egy sehová sem csatlakozó autóbusz, hogy onnan este hatkor visszatérjen.

Igazi parasztemberekkel kerültem kapcsolatba. Megismertem életüket, gondolkozásukat, problémáikat.

Tíz évet és két hónapot éltem Csegöldön. Ez alatt egy szívvé – egy lélekké forrtam össze a község népével. Megszerettem őket és éreztem, hogy ők is befogadtak, megszerettek engem és családomat. Tíz év múlva új állomáshelyre szólított el a kötelesség. Igaz emberi fájdalommal búcsúztunk el egymástól. Azóta is ünnep számba mennek találkozásaink. Én legalább is ünnepnek tartom azokat, de úgy látom a csegöldiek is.

Még Csegöldön laktam, amikor megszűnt a falú önálló közigazgatása. Jánkmajtis társközségévé lett. A Közös község elöljárója, Nemes István, első találkozásunkkor arra kért, hogy írjam le Csegöld történetét. szeretné megismerni az újonnan gondjára bízott emberek múltját.

Szívesen vettem kérését. Egyúttal azonban közöltem vele, hogy a megbízásnak nem tudok egyik napról a másikra eleget tenni. Nagy múltú községről van szó, hosszas kutató munkával tudok csak célba érni.

A munkának nyomban neki láttam. Először az egyházközség iratait rendszereztem és néztem át. Majd kiadott munkákból kerestem Csegöldre vonatkozó részeket az Országos Széchenyi Könyvtárban. Végül a Levéltáraknak ültem neki. Különös képen az Országos Levéltárnak.

A folytatáshoz nyissa meg vagy töltse le a dokumentumot. Kattintson a címre.. :)